Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Zalakaros Szomszédos Települései képes leírás - Zalakaros.tlap.hu
részletek »

Zalakaros Szomszédos Települései - Zalakaros.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: zalakaros.tlap.hu » Zalakaros Szomszédos Települései
Keresés
Találatok száma - 8 db
Galambok

Galambok

Galambok község Zala megyében, a Zalai-dombság DK-i részén, Nagykanizsától 10 km-re, Zalakaros fürdőváros szomszédságában, a 7-es főút mellett található. Fekvését keletről és délről elterülő róna, a nyugati magas dombok teszik festőivé. A község határában ligetes erdők között található Dél-Zala egyik legszebb tava. Környékén nyílik a védelem alatt álló ciklámen. Nevét a népi emlékezet vagy fantáziája szerint a galambokról kapta. Az ősi falu a mai település legmagasabb részén, a Főszegben volt. A sok apró, fehérre meszelt ház a faluhoz közelítő idegennek úgy tűnt, mint sok kis fehér galamb a mezőségben. Etimológusok szerint a helynév tapadással keletkezett a bérce, völgye szókapcsolatból. Vannak olyan feltételezések miszerint falunk neve szláv eredetű. A község területe régóta lakott hely. Már a bronzkor elején magaslati, erődített település volt. Nemcsak a rómaiak, hanem gótok, longobárdok és a kelták idejében is virágzó hely volt.

Hévíz

Hévíz

Egy ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat.

Keszthely

Keszthely

Keszthely több mint 750 éves múltra visszatekintő település, a Balaton fővárosa. A város és közvetlen szomszédságának természeti adottságai a Balaton partján fellelhető történelmi emlékekben, és kulturális hagyományokban leggazdagabb településként ma is turisztikai, és szellemi központ. A patinás városkép, a különböző korok történelmi örökségének találkozása, a Balaton egyetlen korhűen felújított szigetfürdője sajátos hangulatot kölcsönöz Keszthelynek. A város központjában lévő sétálóutcán hangulatos éttermek, kávézók várják a vendégeket. Az ország legigényesebben helyreállított és berendezett kastélya a Festetics-kastély, különleges parkjával, a gótikus plébániatemplom a város főterén, vagy a tó történetét bemutató Balatoni Múzeum jól mutatja a város kitüntetett szerepét a Balaton partján. Keszthely nagy múltú iskolaváros és a környék kulturális központja, ennek köszönhetően régi hagyományai, és visszatérő rendezvényei miatt méltán nevezik a Balaton Fővárosának. Igyekeztünk városunk portálját úgy kialakítani, hogy a látnivalók leírásától kezdve a szálláshelyek felsorolásán és kulturális, szórakozási lehetőségek ismertetésén keresztül a virtuális várossétáig minden megtalálható legyen az oldalon.

Letenye

Letenye

Letenye az ország délnyugati szögletében, Zala megyében, Nagykanizsától 22 km-re, a Mura mentén fekszik. Határa 4169 ha, amely a változatos, észak-déli irányú dombokból mélyen fekvő területekbe megy át. Északon Zajk és Kistolmács, nyugaton Murarátka, keleten Becsehely, délen pedig Horvátország határolja. A felszín alakulásában a Mura - amely ezen a szakaszon határfolyó is - jelentős szerepett játszott. A vele szomszédos, áradásoknak kitett terület szántóföldi művelésre ma sem alkalmas. A folyó szabályozásának eredményeként a határ déli része legelőként, rétként, szántóként hasznosítható. Északról erdőkkel és szőlőkkel betelepített dombvonulatok tagolják, amely a Zalai-dombság részét képezi. A Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy vízmosásokkal kísért vonulatai szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak. A határ keleti részén lankás szántók vannak. A települést észak-dél irányban a Murába ömlő Béci patak szeli át. Talaja általában közép-kötött agyag. Az árterületen löszös, jó termőföld is található. Savanyú erdőségi talaj csak a terület kisebb részén akad. Ez helyenként a sok csapadéktól kilúgozott, mészhiányos. Az éghajlat szélsőségektől mentes. Az Adriai-tenger közelsége és a Mura-medence befolyásolja a térség időjárását. A nyár mérsékeltebb, a tél pedig enyhébb, mint az ország keleti vidékein.

Nagykanizsa

Nagykanizsa

Nagykanizsa Délnyugat-Magyarországon, vadakban és hévizekben gazdag, gyönyörű erdős vidéken fekszik, az M7-es és a tervezett M9-es autópálya metszéspontjában. Városunktól karnyújtásnyi távolságra található Horvátország, Szlovénia, Ausztria, 35 km-re található a sármelléki reptér, és 40 km-re a magyar tenger, a Balaton. Első virágkorát a XIX. század második felében élte, amikor kedvező fekvését és jó közlekedési lehetőségeit kihasználva jelentős kereskedelmi központtá fejlődött. Egykori kereskedelmi múltjára utal a belváros szívében álló Vasemberház, a Kereskedelmi Kaszinó, a Bazár Udvar, a Dél-zalai Takarékpénztár épülete, a Biztosító Palotája és a Pénzügyi Palota. A látogató számára kihagyhatatlan élményt nyújt a Magyar Plakátház és a Kiskastély, amelyek időszakos és állandó kiállításoknak, zenei rendezvényeknek adnak otthont.

Hirdetés
Vállus

Vállus

A település határában, attól délre a régészek bronzkori, koravaskori települést feltételeznek. Erre utal a múlt század végén felfedezett bronzkincs is, melyet egy edénybe rejtve találtak meg a Büdöskúti-puszta mellett, s azóta is több hasonló korú lelet került elő erdőtelepítés, földmunkák közben. A környéken a későnépvándorlás korából, s a római korból is tártak fel sírokat. A község történetét már a XII. századtól ismerjük, viszont fennállása nem volt folyamatos. Első említése 1121-ből való. Ekkor kapja az almádi monostor adományként a területet, rajta több faluval, így Vállussal együtt. A következő századokban többször cserélt gazdát királyi adományozás útján, 1359-ben Ujlaki Miklós, majd 1525-ben az Ákosházy Sárkány család kapja meg birtokként a falut. A XV. századból ismert leírás szerint (1429) a település felett, a mai szentmiklósi völgyben kis pálos kolostor állt. Az egyetlen magyar alapítású rend itteni kis házát a források szerint Szent Miklós tiszteletére szentelték, s a völgy is feltehetően a kolostorról kapta a nevét. Mellette templom helyezkedett el. Nyomaik még ma is felfedezhetők az erdőben. 1426-1525 között Hegyesd várának tartozékai között találjuk. 1474-ben Újlaki Miklósnak 22 jobbágyportája volt itt. A XV. század elején a források említik még a pálos kolostort, amely a hódoltság hosszú megpróbálatatása alatt elpusztult.

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg

Szeretettel köszöntöm Önt Zalaegerszeg hivatalos portálján. Városunk nemcsak Zala megye székhelye, a Göcsej kapuja, de Nyugat-Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő települése is, ahol jó otthon lenni, ahova érdemes ellátogatni. Internetes oldalunknak ennek megfelelően kettős célja van: megmutatni értékeinket az érdeklődők számára, segíteni a hozzánk látogatók programválasztását, a nálunk töltött idő minél kellemesebb eltöltését, illetve megkönnyíteni a városlakók mindennapi ügyintézését, tájékoztatni őket az önkormányzati, hivatali munkáról, a fontos döntésekről, a helyi eseményekről. Betekintést nyerhetnek Zalaegerszeg gazdasági, kulturális és sportéletébe, megismerhetik a jelentősebb fejlesztéseket, beruházásokat, az egészségügyi ellátórendszer, oktatási és művelődési intézményeink működését, a városban tevékenykedő cégek, vállalkozások arculatát, szolgáltatásait, valamint a különböző civil szervezeteket, kezdeményezéseket és természetesen turisztikai kínálatunkat. S mindezt egyszerű, könnyen áttekinthető módon.

Zalamerenye

Zalamerenye

Az első telepet a Gyöp lelőhelyen - Pribina korából - találták. 1024-ben Szent István adománylevélben a zalavári apátságnak adományozta a területet. Elnevezésére írásos forrás 1082-ből, 1203-ból ismert Merena néven, ekkor már a veszprémi káptalané az addigi királyi birtok, Imre király adományaként. Merena alakja 1327-ből való. A szláv Mrena, horvát mrena=mrána személynévvel hozható kapcsolatba. Az bizonyos, hogy egyik legrégebb Árpád-kori falunk. Határa a Zala folyóig terjedt, ez nyilván betemetődött holtágat jelentett.

Tuti menü